Angyalka szívvel… gyapjú kép
Gellért Ferenc: Angyalok isteni sorsontó vizében
Ha lanyhul az estnek a hűst adó szellője,
vágyik a lélek a mennyei mezőkre,
ott úszik énje az angyalok ölében,
angyalok isteni sorsontó vizében.
Ha eljön a napnak a Naptalan szakasza,
vágyik a lélek a fényesebb oldalra,
csillogó színekhez száll fel a túlpartra,
hol várják a csillagok, s angyala vigasza.
Míg testével szendereg nyugalmas ágyában,
lelkével besimul angyalok karába,
angyala szigorú, jóságos karjába,
s szívében fölcsendül angyala imája:
„Istenem, köszönöm bizalmad irántam,
hogy lehetek fejlődő emberem bírája,
hogy vágyódó lelkében naponta láthatom,
mi módon működik sorsontó szándékom.”
(forrás: megismeres.hu)