Az alábbi bejegyzésben megmutatom részletesen, hogyan tudsz levendulából illatos, dekoratív buzogányt készíteni, melyet felhasználhatsz akár vázába lakásdísznek, akár fiókokba, szekrényekbe molyűzőnek.

Előnye az ilyen formában tartósított levendulának, hogy a levendula szinte az eredeti önmagában marad meg, valamint előnye a koszorúkkal, csokrokkal szemben, hogy nem potyog, hiszen önmagába zárjuk a virágzatát.

Kedves ajándék is lehet a saját készítésű levendulabuzogány. Olyan titkokat is elmondok, amik  az interneten fellelhető videókban és leírásokban nincsenek benne.

Nos, először is fontos, hogy milyen levendulából készítjük a buzogányt. Mindenképpen frissen szedett legyen a levendula, melyből készíted, melynek szára nem törik, megvan benne a kellő nedvesség ahhoz, hogy kellően hajlékony legyen. Már az előző nap leszedett levendula sem tökéletes erre a célra.

Fontos, hogy lehetőleg hosszú szárú levendulát válassz! Hosszú szárú levendula pl. az angol levendula, mely ugyan nem annyira élénk lila, mint a francia változat, viszont szára jóval hosszabb és virága is erősebben illatozik. Egyszóval: a frissen szedett, még nem száraz angol levendula a legmegfelelőbb erre a célra.

Miután leszedted a levendulát, a száráról szedd le a leveleket és az esetleges elágazásokat. A legjobb, ha elágazás nélküli levendulát szedsz, hiszen ezen a ponton a levendula kicsit gyengébb, és esetleg törni fog a későbbiekben a készítésnél.

Lehet vékonyabb és vastagabb levendulabuzogányt készíteni, ám ami fontos, hogy páratlan számúval dolgozz! Én az interneten egy 11 szálas videót találtam, ám azt megalkotva nekem túl sovány lett. Így jelenleg a 17 szálas a kedvencem. Ez nem túl vastag, de nem is túl vékony, éppen jó. 🙂

Szükség van még a 17 szálhoz kb. 2,3 méter hosszú, 6 mm széles szatén szalagra. (Vékonyabb buzogánynál elég kevesebb szalag is, ha 17-nél több szálból készítesz, akkor ennél is hosszabb szalagot számolj!)

Ha mindez megvan, kezdhetjük is!

Tedd egy csokorba a levendulákat! A virágfejek alsó része egy vonalba essen! Ezt követően kösd át őket a szalaggal úgy, hogy az egyik oldalon egy rövidebb (kb. 20-25 cm), a másik oldalon pedig a hosszabbik rész legyen, majd köss rá csomót, hogy ne engedjen el!

Ezt követően a rövidebb szálat fogd hozzá a többi virághoz, majd a levendula szárait a kötés alján kezdd el szálanként visszahajlítani óvatosan úgy, hogy a szálak ne törjenek el! Szépen, körbe haladva hajtsd vissza a szárakat, hogy a virágokat kívülről befedje! Ami eddig a csokrunk alja volt, az lesz most a buzogányunk teteje.

Ezek után igazítsd el a levendula szárakat körben úgy, hogy nagyjából egyenlő távolságra legyenek egymástól! Ez a szövés szépségének fontossága miatt szükséges. Ha nem sikerül, az első két-három sor beszövése után is korrigálhatsz még rajta. A hosszú szatén szalaggal kezdd el a szövést! A rövid szalag a szövés befejeztéig bent marad a virágok között a csokorban. A művelettel tehát körbeszőjük a levendula virágzatát. A szövés úgy történik, hogy a szalag egy szár felett, majd egy szár alatt haladjon. Ha körbeértünk a soron és valóban páratlan számú szárat kötöttünk a csokorba, akkor pont ki fog jönni, hogy az előző körben fent lévő szalag most a szár alá fog kerülni.

Ha vékony a csokor, valami erősítő drótot (kötőtűt) dughatunk a fent keletkezett résbe, de vastagabb csokor tartja magát, annál talán nincs is annyira szükség rá. A munka végeztével természetesen ezt eltávolítjuk.

Kezdés

Második sor:

Míg szövünk, egyik kezünkkel (jobb kezesek a bal kézzel) végig lefogjuk a levendula szárait, ahogy a képen látható, jobb kezünkkel pedig enyhén mindig a soron következő szálat emeljük fel és bújtatjuk alá a szatén szalagot (lásd videóban!). A szalagnál figyeljünk, hogy ne tekeredjen meg, tehát mindig a fényes fele nézzen kifelé!

A szövés menete videóban:

Szövés közben figyelj oda, hogy a szatén szalagot mindig felhúzd az előző sorhoz, tehát ne maradjon a sorok között hézag. Ha esetleg egy levendula virágtól nem tudnád felhúzni, egyszerűen azt az egy útban lévő darabkát csippentsd le a kezeddel! A szövés ne legyen túl laza, hiszen száradás után még lazulni fog!

Ha teljesen a virágzat aljáig értünk, ahol már összeérnek a szárak, akkor végeztünk a szövéssel. A rövid, virágzathoz fogott szalagot és a hosszabb, szövésre használt szalagot összekötjük csomóba, hogy ne jöjjön szét, majd masnit teszünk rá!

A hosszú szalagot én egy kis tapasztalatszerzés után nem ilyenkor tekerem még fel csigásan a szárra, mert a szár egy-két nap múlva kicsit veszít nedvességtartalmából, megszárad, így térfogata is kisebb lesz, és a szalag lötyögni fog rajta. Ebben az állapotban tehát várj néhány napot, majd mikor már megszárad a szára, akkor tekerd fel csigaszerűen a szalagot a szárra, alul kösd meg csomóra, vágd egyenesre a szárak alját, és már kész is vagy. 🙂

Tipp!

Nem muszáj leragadnod a lila színnél! Készíthetsz más színű szaténszalagból is levendula buzogányt. Én kipróbáltam egy szép menta színűvel is. 🙂

Teljék benne sok-sok örömöd! 🙂

Szeretettel:

Vámosi Nóra

http://www.tunderporteka.hu